Ezt a kemény kijelentést a napokban egy 60 fölötti kifejezetten maszkulin férfi mondta nekem, és kívül-belül szépséges kifejezetten feminin kedvese egyet is értett vele.
Elgondolkodtam rajta, valóban mi nők lennénk a felelősek azért, hogy a férfi elgyengült, sok szempontból megrogyott. (Magyarország az első a férfiak korai halálozásában, 5 férfiből 3 lesz 65 éves. A vezető halált okozó megbetegedések: szívinfarktus és prosztata rák, mindkettő lelki üzenete igen beszédes. Az életközép válság is elsősorban a férfiakat sújtja a felmérések szerint.)
Először is: már nagyon sokszor, sok helyen elmondtam, leírtam az ezzel kapcsolatos hitvallásom. Most újra: nem hiszek a „miatta” lemezben. És itt nem arról beszélek/írok, amikor háborúk, természeti csapások, tehát kívülről jövő hatalmas erők determinálják az embert, hanem arról, amikor egy tudatos/vagy akár tudattalan döntés miatt vagyunk abban, amiben.
Ha a férfiakat annyival tönkre lehet tenni, hogy elvesszük tőlük a vadász-játékukat, akkor igen ingatag lábakon áll az a férfi lét. És ha már itt tartunk: NINCS SZÜKSÉG MÁR A VADÁSZATRA! Igen, tudom, ez nagyon ősi program, de lejárt. Ahogyan sok minden más is lejárt az új évezredben. Attól, mert valami sokáig volt, nem biztos, hogy szükség van rá a továbbiakban is. Paradigmaváltás van. Új fizika van(kvantumfizika), új biológia, új medicina, új egyensúly/ra törekvés. Lejárt a patriarchális időszak, lejárt az eredendő bűn hitrendszere, ahogy még sok-sok már hitrendszer is . (Csak a kineziológia több, mint 500 lejárt, lehúzó, bekövesedett hitrendszert számolt meg, ennél sokkal több van.)
És igen, lejárt a vadászat ideje is. Effektíve már nincs szükség a vadászat funkciójára. Ez egy ősi program, ami funkció nélkül itt maradt, tehát akár el is lehet engedni. Persze, nyilván nem csak állatokra, vagy nőkre lehet vadászni, ott vannak pl. a fejvadászok is, vagy a sikervadászok, figyelem vadászok, stb… Mint tudjuk, a szavaknak, mágikus, teremtő erejük van. A vadász szót akár ki is lehet venni az imént felsoroltakból, így a fejvadászból fej-kereső lesz (fura kontextus, épp olyan fura fejet keresni, mint fejet vadászni),a siker és figyelemvadászból siker és figyelem hajhász lesz, már is kezdjük „eltüntetni” a vadászatot az életből.
Ez egy illúzió világ, minden érzékelés a tudatunk szűrőjén jön be. Attól persze tendenciák vannak, és leginkább azok mutatják meg az irányokat, hogy honnan hova haladunk, merre tartunk.
Visszatérve a vadászatra. Nem hogy a vadászat elvesztette a funkcióját, de maga a hús evés (főleg ebben a mértékben, ahogy a mai ember eszi reggelire-ebédre-vacsorára) is igen sok problémát okoz a bolygónknak. Az állatoknak megtermelt gabona és az egész állattenyésztés, nagyban hozzájárul földünk üvegházhatásához, de ez külön téma, ebbe most nem megyek bele.
Egy több ezer éves ősi programnak, (mint a vadászat, vagy patriarchális szemlélet) ami mélyen beíródott, de már elvesztette a funkcióját, nyilván egy folyamat „kikódolódnia”, kikopnia. De az is biztos, hogy ennek a felismerése, sőt, tudatosítása kifejezetten meggyorsítja a folyamatot. Tehát ha a férfiak felismerik, meglátják és belátják, hogy LEJÁRT A VADÁSZAT FUNKCIÓJA, akkor nem vágynak arra, hogy megküzdhessenek a nőért. Megküzdeni egy nő kegyeiért elhiszem, hogy élvezetes játék, de egy ponton túl akár játszma is lehet. (Erről eszembe jut a tyúk, aki előtte még fut két kört. )
Félre ne értsetek, én nem arra buzdítom nőtársaimat, hogy gondolkodás nélkül feküdj le bárkivel, hanem arról beszélek, hogy felesleges játszmázni és egózni. Én speciel a férjemmel a 3. találkozáskor már szeretkeztem (addig majd felrobbantam, nem is bírtam volna többet várni), és 28.éve együtt vagyunk szeretetben, évek óta hűségben. Semmi jelentősége nem volt annak, hogy nem várattuk egymást tovább, és ilyen hamar odaadtuk magunkat egymásnak. (Nem szeretem azt a kifejezést, hogy a nő odaadja magát, mert a férfi is épp úgy odaadja magát.) A legrégebbi barátnőm a találkozásuk estélyén már lefeküdt a férfivel, aki azóta a férje, közel 20 éve vannak együtt szintén szeretetben, hűségben. És sorolhatnánk azokat a példákat is, amikor hosszú udvarlás, majd jegyben járás után lesz egy pocsék házasság és pocskondiázó válás. Tehát a hosszútávú kapcsolathoz alapvetően nincs köze az első szexnek.
És közben igen, igen, édes az a várakozás-vágyakozás-udvarlás- ismerkedés- bizsergés- elvarázsolódás! Mmmm… De valahogy ez is vagy jön magától, vagy nem. A futó kalandoknál az ember megérzi, hogy ez a MOST lehetősége, adott esetben ajándéka. (Óvszer, óvszer, óvszer, és nem csak a lehetséges betegségek miatt, hanem azért is, mert nem ajánlom annak a spermáját beengedni magunkba, aki nem a társunk, párunk. A méh tisztító szertartásaim kapcsán erről részletesen is írok. http://ujegyensuly.hu/spiritualitas/mi-is-az-a-meh-tisztitas-es-mire-jo)
De hogy a férfiak erejét az vette el, hogy nem küzdhetnek meg értünk? Az rontotta el őket, hogy végre merünk dönteni, és játszmák nélkül, szabadon meg merjük élni a vágyainkat, amik épp úgy ott vannak bennünk nőkben, mint a férfiakban?? No, ez nonszensz. Ez olyan elvárás, mintha szándékosan fogócskáznunk /bújócskáznunk kellene szeretkezés előtt, hogy megmaradjon a fiúk régi játékszere. (Egyébként mindegyik jó játék, de ne tegyünk már ettől függővé semmit se!)
...kattints a teljes cikkért!